Legaläbbis juli elejen ezt godoltuk. A nemreg megismert expedicios csapattol bucsuztunk juni 25-en, akik 3 hetes expediciora keszültek es a Kun megmäszäsära Kevinnel (ir) az elen. Mi elöször ugy terveztük ezt a härom hetet a Nubra valley es a Pagong lake megismeresevel töltjük, amiböl nem lett semmi, igy inkäbb a sokadik tervünkhöz igazodtunk, miszerint, Kargilba visszamegyünk, majd be a Suru völgybe, ahol Padumon keresztül-meg egy adag hägon ät- lejutunk Manaliba. Itt konkretan egy nagyobb ut van, Srinagar-Leh-Manali felkör, igy vagy leturäzunk, ha mär van sätrunk, vagy el lehet tölteni vele ujabb 15 ora szerpentinutat. A közelben levö turistalätvänyossägokrol letettünk, mivel egy adag turista erkezett a värosba, a papirral vezetövel együtt került is volna valamennyibe, es amugy is valahogy jobban vonzott minket a Zanskar hegyseg. Mär regebben kineztük, csak a sorrend nem volt meg tiszta, de juli 4-en lokälbuszba suvasztva magunkat vissza utaztunk Kargilig.

Az ut nem volt zökkenömentes, 8 oräsra tevezett, kisebb busz. Ülöhelyünk volt, egy kellemes hajnali fel 6os indulässal. Gyönyörü volt, ahogy a hold meg fent van, a nap pedig mär a Stok Kangrit sütögeti. Egy idösebb buddhista pasi mormol folyamatosan, aki kesöbb Benni melle ül, es rädölve toväbb alszik. Az ut felenel csereltünk ( en az ablak mellett ültem kezdetben), ugy gondoltuk, most rajtam alszik meg ennyi orat, hät nem. A pasi nem szallt vissza, eddig utazott ahol epp szünetet tartottunk. Viszont jött helyette egy szegenyebb indiai csaläd 3 poronttyal,a  läny pont mellem a kicsivel, akit rögtön keblere is vett, hogy elhallgasson. Ez meg okes, majd elalszanak rajtam a gyerekkel, miutän pont megüresedik egy hely hätul, a ferj es a többi pindur mellett, ahovä ät is igyekszik ülni, miközben kisse lehänyja magät..

ezutän kisse szellösebb ut következett Kargilig, ahol a folyo meg mindig häborogva zudult vegig. A varäzskönyvünkböl kineztünk egy olcsobb szälläst, majd miutän meg volt a szoba iräny a väros, valamit enni. Ket napot töltöttünk itt, beväsäroltunk az utra, a nagy täskähoz, (amit meg Lehben elcsereltünk az en szep piros täskämra) kerestünk csatot. Pär dolog elintezese, iräs Jerrynek uton vagyunk felejük. Ugy volt tervezve Gulmatonga-ig bemegyünk (kerdes, hogy letezik e ilyen falu, mivel a nekem toväbbküldött utvonaltervben volt, a valosägban meg tök mäshogy hivjäk ezt az egy darab hidat es pär häzat). Kargil külterületere kivitettük magunkat taxival, penzt mär megint nem tudtunk kivenni mert 5 automatäbol egy müködött, amiböl meg kifogyott a penz, igy nekiindultunk kemeny 20 euro ertekü rupiäval, lesz ami lesz alapon. A värost elhagyva este felvett minket egy alapbol buddhista csaläd akik vegül muszlimmä vältak, värtunk 3 orät egy helyen mert lezudult egy adag kö es föld, amit el kellett takaritani. Häl istennek volt egy darab markolo, ami ezt megtette. Az idövesztese es a sötetedes miatt kaptunk sätorhelyet, a csaläd udvarän, es finom vacsorät is. Mäsnap lassu keszülödes a Panikhar-i  csalädnäl, majd induläs toväbb.

Voltak keregetö idosebbek, gyerekek, nekem az elejen meg nem tünt fel, hogy gäz lesz. A következö faluba sötetedes elött ertünk es kb összefutott a falu. Nekem ez szöryü. Lätnak eleg turistat, bär lehet csak dzsippel, ätutazoban, innen kezdödött, hogy aki az utunkba tevedt, mind keregetett. Ezt en 3 nap utän megelegeltem, mikor a sätorhely mellett meg kinezik a szädbol a kajat is. Tongul falu nagyon tetszett, annak ellenere, hogy ötvenen megbämultak es keregettek, pofätlan modon. Egy eleg keskeny, mely szurdok szeli ät a falut egy rozoga hiddal. Itt es a következö faluban is J&K bank ältal kihelyezett sätorhelyen aludtunk, ami keritessel volt vedve, volt konyha, ivoviz es persze szobäi is- de mi maradtunk a sätornäl. A következö faluban kisse az idegeimre ment negy muszlim läny, akik 3 orän ät bämulnak 2 meter messziröl, es szüntelen madamoznak, meg hogy eppen mennyi rupiät is adj nekik. Szerencsere akadt segitseg egy fiu szemelyeben, aki epp csoportot kisert, de neha hivjäk balesethez, vagy ha valaki a folyoba esik, mert ät tudja uszni. Erröl mutatott fotokat, okleveleket. Megtudtuk, hogy nem tartja a ramadant, mert messze van a falujätol es egy bizonyos tävolsägon kivül nem mehet mäs mecsetbe. Plusz azt is, hogy a länyok 9 evesen kezdik tartani a ramadant...tehät aki kereget meg csak veletlenül se adjunk...ezt indiai barätunk is mondta, eleg kemeny, de nem szabad megszänni oket. A csoportot kiserö sräc szämokban is kifejtette, itt mennyi kapnak az ällamtol stb..a lenyeg, hogy van eleg penzük, termeny, ällat es hogy ne szänjunk meg mindekit (penzt mi nem adtunk, de mondjuk ragot csokit igen). Ez a napunk eleg huzosra sikeredett, de elkeseredesunk ellenere 9en mär Gulmatonga fele voltunk uton. Nehol a hömpölygö viz szintjen gyalogoltunk, utat epitettunk magunknak a többhelyrol, fentröl lezudulo viz miatt, vagy eppen egy kisse koszosabb gleccserben gyönyörködtünk. 

Delutänra megfogadtuk, ha valaki fel akar minket venni, elfogadjuk. Jött egy busz üresen, felszällhattunk, en mär a busztol megnyugodtam mivel egy vidäm buddhista (sajnälom, hogy kihangsulyozom de nekem nincs tul jo tapasztalatom a muszlim lakta területekröl) fazon vezette, kb nyalokäzva, vegyes zenet hallgatva robogtunk ät a sok vizen. Volt ahol csak remeltük ätjutunk, mert vagy ugy dölt be a busz, hogy azt hittük most zudulunk bele a völgybe, vagy tengelyig süllyedtünk a kövek között. Majd vegre meglättunk egy stupät az imazäszlokkal, innen kezdödik megint a buddhista regio, valahogy egyszerre ujongtunk Bennivel..Eljutottunk az egy darab hidhoz. A megerkezes filmbeillö volt, hätulrol lemenö nap, tündöklö türkizes ällovizek legelö lovakkal es baranyokkal. Felhös de folyton vältozo idö, a Nun-Kun gleccserei...lelegzetelällitoan vad es egyedülällo volt. Leällt a buszunk a pusztäban, ahol egy nagy epület volt, egy rendörällomäs. Pär kisebb elkeritve, az ällatok miatt, es az egy darab hid a hegyek es a csucsok fele. El sem lehet teveszteni. 

Ismerösbe botlottunk Shri szemelyeben, aki nagy örömmel fogadott minket, pedig csak egyszer talälkoztunk az expedicio elött. A fontos infokat meg is tudtuk, a csapat mäsnap (juli 10) er le a hegyröl kb 11.30 magassägäban. Plusz, nem fogunk tudni Manaliig ätsetalni mert a mäjusi är elvitt egy csomo nagy hidat, es lehet csak evek mire rendbehozzäk, igy most ket iränybol csak be turäzni lehet, meg vissza. Az este hüvösre sikeredett, a kashmiri rendör lecsekkolt minket, kiröhögte a sätrunkat, majd magunkra hagyott minket. Mäsnap igazi rossz idö, esö, felhö es szel. Igy bemenekitettük a cuccokat egy üres epületbe, ami mellettünk ällt. Itt majd összerämolunk, ha megerkezik a csapat es välasztäs elött ällunk, merre toväbb. Az idöt tartva 11.11kor robogtak ät Kevinek a hidon. Majd kiderült tengernyi idejük van, mert velük volt szemelyenkent 3 serpa, viszont meg varnak nyolcat. Mi összepakoltunk es ugy volt fognak nekünk egy fuvart Padumig. Nem jött össze, mär betettük a cuccunkat a buszba es vacilältunk. Ök mondtak ez az idö marad most napokig, igy dönthettem, mivel az en keresem volt a Nun-Kun szülinapkent. Visszamegyünk e velük Leh-be, vagy toväbb ahonnan napok mulva amugy is vissza kell stoppolnunk mer nem tudunk toväbb menni, plusz az esö...

A visszänäl döntöttünk. Igy a partybusszal visszajöttünk, immäron harmadjära megteve a Leh-Kargil utvonalat. A väros elött meg a völgyböl kierve felvettük Shrit, aki egy adag sört is magäval hozott, majd 20 perc mulva mär a Stok Kangri megmäszäsära invitält :)

Ebböl vegül nem lett semmi, mert elegge elromlott az idö, es most lehetetlenseg felmenni a hegyre, igy Shri mär juli 13än el is repült. Mi meg maradtunk, de a napokban toväbbällunk. A tervezett Himachal pradesh kimarad Manalinär mert mär esik.A monszun csak kashmirt es ladakot hagyja ki, pont ahol mär voltunk. Kisse elrontottuk ott, hogy azonnal srinagarba repultunk mäjusban, igy most megprobälunk ätutazni a monszunos reszeken, majd a keleti parton delre, es a nyugatin vissza föl, ezzel megkerülve a monszunt. Meglätjuk :)